Nehogy a nehéz idők eltántorítsanak hitvallásodtól!

Szeretnék bizonyságot tenni egy pár gondolatban, hogyan is őrzött meg a Jó Atyám a COVID-járvány idején.

A hívő ember életében nagyon fontos a Jó Istennel való kapcsolat, hogy mindennapjainkat vele együtt járjuk, sorsunkat, életünket Rá bízzuk.

A járvány ideje alatt ismét megtapasztaltam gondviselő szeretetét, gyógyító erejét. Nem hagyott magamra a nehéz pillanatokban, hanem erősítette hitemet, gyógyította testemet, lelkemet. Így még jobban közelebb kerültem Hozzá.

Sokat imádkoztam, bibliáztam. Imádkoztam beteg testvéreimért a gyülekezetből. A gyászoló családok fájdalmát mélyen átéreztem, együtt éreztem velük. Hálát adtam testvéreimért, akik imádságos szívvel gondoltak ránk. Szívem tele volt és van hálával, mert Isten megtartott, meggyógyította családomat, és vigyázott ránk ebben a nehéz időszakban. Megtapasztaltam, hogy vele együtt meg lehet élni életünknek ezeket a nehéz szakaszait.

Az elmúlt félévben két alkalommal is voltam COVID-fertőzött a tesztelés alapján. Először szinte teljesen tünetmentes voltam. Másodszor már jelentkeztek tünetek, de nem voltam súlyosak, viszont emiatt csaknem két hónapot voltam távol szeretteimtől, ismerőseimtől, munkahelyemtől. Ebben a két hónap távollétben emlékeztetett Isten a következő igére:

„Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán.” (Mk 1,13)

Miközben olvastam ezt az igét, magamra ismertem, összetörtem a felismeréstől és sírva fakadtam. Dicsőítettem Isten nagy nevét, hogy nem engedte a Sátánnak, hogy eltántorodjak hitvallásomtól.

A tanulság számomra az volt, hogy ha Jézussal járjuk életünket, a szűkös idők sem változtatnak kettőnk kapcsolatán. Ő legyen a legfontosabb, tegyünk bizonyságot nagy tetteiről embertársainknak, például munkatársainknak! Látszódjék meg rajtunk, hogy mi az Ő gyermekei vagyunk, és hogy semmi és senki nem tántoríthat el minket ettől a hitvallástól!

Legyen áldott az Ő nagy neve mindenkor, mert Ő az ég és föld Ura, a Mindenható, örök Isten! Ámen!